18. Kerülnöm kell...

 Helóóó :D Tudom hogy rég nem írtam, és ez sem sikerült hosszabbra, szóval ezért bocsesz :| Azért remélem tetszik. Pááá♥

"- Mit csináltál?- hallottam meg Liam ledöbbent hangját a hátam mögül... Ne már, hogy végig hallgatta az egészet. Ez nem lehet igaz..."

- Mit csináltál Niall? Emma miért lépett le? - kérdezte újra Liam.
- Azt hiszem... azért mert elküldtem. - dadogtam mint egy idióta. Liam felhúzot szemöldökkel nézett rám, aztán végül megvonta a vállát és leült TV-t nézni. Sóhajtottam egyet. Ezt rendbe kell hoznom... Muszáj lesz, mert ha nem teszem Harry észreveszi, hogy Emma kerüli és akkor rá fog kérdezni... De lehet hogy el kéne mondanom neki. Jobb ha tőlem tudja meg. Bár előtte mégis csak meg kéne próbálnom rendbe tenni... Át kéne menni Emmához... de lehet hogy nincs is a szobájában. Lehet hogy nem is akar velem beszélni. Sőt biztos... Azért megpróbálhatnám. De mi van ha csak rosszabbodna? Ennél rosszabb mondjuk már nem lehet...
Na jó... Átmegyek hozzá és ha ott lesz akkor helyrehozom amit elcsesztem.
De nem merem. Nem is lenne jó ötlet pont most átmenni hozzá... Majd holnap. Igen, holnap átmegyek hozzá, kimagyarázom magam és minden rendben lesz. Addig kitalálom mit mondjak neki...


*Emma szemszöge*

 Miután közöltem Niallel hogy többet nem fognak hallani rólam, visszamentem a szobámba és elkezdtem pakolni. Nem, nem terveztem eltűnni Londonból. Csupán egy emelettel feljebb költözöm. Így azt hihetik hogy elmentem, de ha mégis egy liftbe kerülünk, nem tudják meg hogy melyik emeleten vagyok mivel előbb ki fognak szállni...
Miután bedobáltam a cuccaimat a bőröndökbe (úgy sem megyek messzire), elindultam a szobakulcsommal lefelé a recepcióhoz, hogy keressek egy szabad szobát a 9.-en. Megint Adam volt ott, aminek örültem. Semmi kedvem nem volt Mirandához.
- Szia! - köszöntem neki mosolyogva.
- Heló! Mizu? - kérdezte
- Át akarok költözni egy másik szobába. A 9. emeletre. Van szabad szoba? - tértem a lényegre egyből.
- Öhm, igen ahogy látom van. De miért nem jó a mostani szobád? Történt valami?
- Ami azt illeti igen, történt de nem érdekes... hosszú.
- Van időm. - vigyorodott el - Egy kávé mellett délután?
- Hát jó. - sóhajtottam - Lecserélhetem a szobámat?
- Persze. - mondta, majd átnyújtott nekem egy kulcsot.
- Köszi! Mindjárt hozom a mostaninak a kulcsát.
- Ráér. 3-kor végzek, majd felmegyek a szobádba okés? - kérdezte
- Tökéletes. - vigyorodtam el, majd elindultam felfelé a szobámba. A bőröndjeimet felkaptam a földről, és kint a folyosón letettem őket amíg bezártam az ajtót. Persze hogy az egyikük meglátott...
- Elmész?! - kérdezte döbbenten Louis.
- Ööö izéé.. Ja. Elmegyek. - dadogtam. Jobb nem jutott eszembe. Nem akartam lebuktatni magam.
- De miért? Ugye nem miattam? Harry miatt?
- Nem! Figyelj senki miatt, csak jobb lesz mindenkinek ha egy kicsit eltűnök szem elől. Ígérd meg hogy erről senkinek nem szólsz!
- Miért? - hunyorgott rám Louis.
- Mert... öhm... én akarom nekik mondani! Szar lenne ha lelőnéd a poént. - vontam meg a vállam a végén. Úgy tűnt bevette.
- Hát oké. De mégis hova mész? Vissza Ausztráliába?
- Túl sok a kérdés! - mondtam neki, aztán mielőtt válaszolhatott volna elhúztam a csíkot. Beszálltam a liftbe, felmentem az új szobámhoz és bevittem a bőröndjeimet.
Miután ezzel végeztem, újra lementem, hogy odaadjam Adamnek a régi szobám kulcsát. Ahogy ezt is letudtam, visszamentem az újonnan szerzett szobámba és kipakoltam.
Volt még pár óra 3-ig, így leültem TV-zni. Találtam valami sorozatot ami megtetszett, de hamar vége lett. Hamarabb is bekapcsolhattam volna a TV-t...
Na mindegy. Átkapcsoltam a jól megszokott zenecsatornára. Most épp nem zenét adtak, hanem divattippeket osztogattak. Ez sem érdekelt túlzottan, hát megnéztem a telefonom. Érkezett vagy 10 üzenetem. Írt anya, írt egy régi osztálytársam is Ausztráliából, és írt Harry is. 3-szor. Szuper. Most muszáj lesz őt is kerülnöm. Nehéz lesz, de kibírom. Azt hiszem.